Ugrás a fő tartalomra

Vi Keeland: A beosztott


Mélyen beleszerettem ebbe a regénybe! Alig akartam letenni a kezemből!

Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást. 
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról. 

Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez. 

Később - elhaladván az asztalunk mellett - Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott.

Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott. 
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak. 
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról. 
A fickó - aki mellett addig halálra untam magam - furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától. 
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra. 
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban? 
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm...


Nagyon régóta megtetszett A beosztott borítója. Csábító, sejtelmes, izgalmas. Azonban eddig mégsem tudtam a kezembe venni. A regény külseje azt sugallta számomra, hogy egy erőteljes erotikus regény, melyben leginkább a hálószobára helyeződik a hangsúly. Ellenben hatalmasat tévedtem, és azóta nagyon is bánom, hogy nem hamarabb olvastam el ezt a könyvet. 

A mű elejének cselekményét remekül összefoglalja a fülszöveg. Viszont ezútán kezdődnek csak az igazán igzalmas, és kíváncsiságot beindító részek. 
A regény két főszereplőre épül: Reese és Chase. Azonban aki leginkább belopta magát a szívembe, és talán el is lopta azt, az nem más, mint Chase Parker. Hogy miért is? Amellett, hogy Reese szemén át tekintve valami eszméletlenül szívdöglesztő pasi, okos, humoros és laza is. Az írónő megalkotta az olvasók számára a legtökéletesebb álomférfit. Nagyon sokat nevettem a humoros és frappáns megjegyzésein. 
Reese elbűvölő jellem. Bár a regény elején olybá tűnik, nem túl szerencsés az életben, mégis a legjobbkor sodorta útjába Chase-t. Aki úgy tűnik, teljesen befészkelte magát Reese gondolataiba. De vajon mi sülhet ki ebből a furcsa, ámbár kissé humoros találkozásból?

A történetet két szemszögből olvashatjuk. Viszont többnyire Reese bőrébe bújhatunk bele. Nem véletlenül használtam ezt a kifejezést. Hiszen én magam is úgy éreztem olvasás közben, mintha én lennék Reese. Minden érzését, gondolatát, aggódalmát, boldogságát remekül visszaadta az olvasók számára az írónő, így teljes átéléssel merülhetünk el a könyv soraiban. Chase gondolatai csak azért jelennek meg egyes fejezetekként, mert a életének, viselkedésének teljes megértése csak így lehetséges. Csakhogy ezek a fejezetek azért is tetszettek annyira számomra, mert így megtudtattam, hogy Chase-nek milyen szándékai is vannak Reese irányába. Vajon csak a vadat látja a lányban, akire vadászhat, vagy többről van szó?
Ez a könyv olyan érzéseket keltett bennem, mint amikor a kisgyerekeket fürödni küldik. Nem akarják elkezdeni a fürdést, de amikor bár benne vannak a vízben, nem akarnak kiszállni belőle. Én is pont ilyen nehezen vettem kezembe a regényt, ám, amint az első pár oldalt elolvastam, teljes mértékben beleszerettem a történetbe. Nem akartam, hogy véget érjen a történet.

Fordulatos, igzalmas és szórakoztató regény! Reese és Chase kapcsolta cseppet sem zökkenő mentes. De vajon több ez számukra, mint testi vonzalom? Az írónő számos csavart belevitt a cselekménybe, ellenben a regény háromnegyed részénél már kicsit kiszámítható volt a befejezés. De ez egyáltalán nem rontott az olvasási élményemen. Sejtettem, hogy hogyan is fog végződni a viszonyuk, ám mégis izgalmas maradt számomra a történet. A lezárást kicsit gyorsnak éreztem. (Vagy csak fájt, hogy befejeződött ez a kaland számomra.)

Összeségében ez egy olyan regény, melyet bátran merek ajánlani a romantikus regények rajongóinak. Szenvedéllyel teli romantikus történet, mely a női olvasók kedvence lesz! Számomra a humor nagyon sokat számított atekintettben, hogy ennyire megszerettem ezt a regényt. Biztos, hogy nem utóljára olvastam ezt a könyvet. Alig várom, hogy az írónő további történeteit is megismerjem.

Figyelem! Ez a regény inkább a romantikus kategóriát erősíti, és nem az erotikus könyvek csoportját.

Álomgyár kiadó, 2018


Ha te is kedvet kaptál ahhoz, hogy megismerd Reese és Chase történetét, rendeld meg! → ITT

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nagy tettető élete képekben

Freddie Mercury legendáját hatalmas kultusz övezi. Még az is tud róla pár információt, aki nem követte nyomon az életét, a zenei pályafutását.  Mikor megtudtam, hogy az Álomgyár kiadó egy albumot jelentett meg a híres legendáról a nemrégiben megjelent filmet is megnéztem, hogy kellőképpen hangolódjak a könyv megjelenésére. Izgatottan vártam, hogy Farrokh Bulsara, azaz Freddie Mercury életéről szóló könyvet elolvashassam, mely elképesztő képekkel enged betekintést a nagy tettető életébe.  A könyvbe belelapozva már teljesen átjárt a hangulat, az a felemelő érzés, hogy ennek az albumnak köszönhetően egy szupersztár életének lehetek részese.  Az album nem árul zsákbamacskát. Már a borítón jelezte a szerző az "Egy élet képekben" alcímmel, hogy ebben az albumban a fényképpekre nagyobb hangsúlyt fektet. (Átlagosan 3-4 mondat szerepel egy-egy kép mellett.) Ám a könyv elolvasása után mégsem éreztem azt, hogy kevés információt kaptam volna. Sőt! Az album fotóit nézegetve a kép alat...

Csabai Márk: Határtalanok

"Ha az életed a tét, menekülsz vagy harcolsz? Csatai Csaba, a másodosztályú gengszter évek óta a hírhedt Bobrov család szolgálatában tevékenykedik a budapesti éjszakában. Csaba elkövette élete legnagyobb hibáját: titkosnak szánt románcba keveredett főnöke lányával. Ezért a keményebb időket is megélt egykori maffiózó nagyágyú, az öreg Bobrov Csabáért küldi embereit, aki gyorsan főnöke gyóntatószékében találja magát Tádé nevű barátjával együtt. Az ügy hamar váratlan fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy mégsem a légyott miatt akarják elszámoltatni. Vajon hogy kerül a képbe Pacal, az autónepper, Kugli, a kalugai pofozógép, és Alaa, az illegális bevándorló? És mi köze mindehhez Csabának és Bobrovnak? Számtalan kihívás során az élet különös lapokat oszt főhősünknek, aki belekeveredik az embercsempészetbe. Mindenki kifordul magából és leveti az álarcát. Csaba ráébred, hogy mindenki másért akar bejutni Európába. Van, aki a megélhetésért; van, aki el akar pusztítani mindent;...

Interjú Anne L. Greennel

Egy csodálatos, tehetséges írónő, akinek könyvei varázslatos világokba repítenek minket. Mindezt az is bizonyítja, hogy elnyerte a 2015-ös év elsőkönyves  felfedezettje díjat. Úgy gondolom, nagyon kevés olyan könyvmoly van, aki még nem olvasott volna Anne L. Green-től. Azonban most lehetőségetek adódik, hogy kicsit jobban megismerjétek őt.  K.: Mi szerettél volna lenni kiskorodban? Mindig is írónő akartál volna lenni? V: Nem. Egyáltalán nem gondoltam, hogy valaha is író leszek. Mindig imádtam a könyveket és az irodalmat, de sosem voltak írói ambícióim. Sokáig pszichológus szerettem volna lenni. Szerettem az emberi jellemekkel, az elmével és az ok-okozati dolgokkal foglalkozni. A miértekkel. Azért gondoltam meg magam, mert túlérzékeny típus vagyok, és tartottam tőle nem bírnám a lelki megterhelést. Fura véletlen, de az írással is pont ezt csinálom. A karaktereim bőrébe bújok, és sokszor igyekszem megérteni őket.