Sienna Cole: Reményszimfónia

Zene ​és szerelem Bécs szívében 

Patrick Byrne, a nagyreményű zongorista-zeneszerző sötét múltja elől menekülve Bécsben próbál új életet kezdeni. Egyetlen dolog hajtja: hogy befejezze és színpadra állítsa élete fő művét, ám eközben nemcsak a lehetetlen feltételekkel, de saját démonaival is meg kell küzdenie. 

Carla Kimmel tehetős üzletember férjével érkezik Bécsbe. Egy művészeti alapítvány vezetőjeként felajánlja Patricknek a támogatását, de cserébe ő is kér valamit: zongoraleckéket szeretne venni a zseniális művésztől. 

Közös munkájuk során nemcsak Patrick küzdelmei állítanak eléjük akadályokat, de Carla rég eltemetett titkai is felszínre kerülnek. Vajon a zene képes rá, hogy begyógyítsa a sebeket? Van-e remény két összetört szív számára, hogy újra megtalálják a boldogságot? 

Sienna Cole, az Aranykönyv-díjra jelölt Négyszáz nap szabadság és a páratlanul izgalmas Lefelé a folyón szerzője új, drámai, romantikus regényében is az emberi lélek legsötétebb mélységeibe tesz lebilincselő utazást.

✷✷ Véleményem ✷✷

A Reményszimfónia egyik főszereplője Patrick. Ugyanaz a Patrick, aki az írónő második regényében is szerepelt, a Négyszáz nap szabadságban. Azonban eltelt pár év (történet szempontjából), és most megtudhatjuk, hogy mi történet a mi olyannyira szeretett férfinkkal. 

Patrick

Szándékosan nem olvastam el előtte a Négyszáz nap szabadság c. regényt. Kíváncsi voltam, a másik könyv elolvasása nélkül, vajon mennyire lesz számomra érthető a történet. Lesznek-e olyan események, szálak, melyek Patrick korábbi kalandjainak ismeretének hiányában nem lesznek világosak számomra. Azonban meg kell, hogy mondjam, erre kiemelten ügyelt az írónő. Nem túl részletesen, de kellőképpen beavat minket a szerző, hogy mi is történént Patrickkal korábban. Azáltal, hogy csak egy kis szeletet kaptunk a korábbi eseményekből, nagyon felkeltette az érdeklődésemet, és alig várom hogy a Négyszáz nap szabadságot is elolvashassam. (Bár aki fordított sorrenben olvassa el a könyveket, számítson arra, hogy megtudja, hogyan is végződött Dena, Patrick és Jason kalandja.)

A regényt Patrick és Carla szemszögéből olvashatjuk. Elengedhetetlen lett volna a váltott szemszög, hiszen a két főszereplőnk két teljesen más világban él.

Carla

Patrick fiatal létére elérte azt, mely sok zenész számára csak elérhetetlen álom marad életük végéig. Ellenben mégsem olyan boldog, mint azt elsőre képzelnénk. Teljesen szétcsúszott. Egyetlen éltető erő maradt számára: a zene. A zene az, mellyel ki tud teljesedni, mikor zenél, mindig önmaga lehet. Azonban sikere útján egy démon kíséri, melytől nem tud szabadulni. Bár olykor teljesen úgy éreztem, hogy nem is igazán szeretne. A drog számára olyan fontossá vált, mint másnak a víz. Szinte már elképzelhetetlen volt számára, hogy a szer nélkül élje életet. De vajon miért akar a droggal elmenekülni a valóság elől, vajon létezik számára még a boldogság? Ezekre a kérdésekre természetesen választ kapunk a regényben.
Annak ellenére, hogy Patrick nem a legelragadóbb személyiségét mutatja az olvasók felé, számomra mégis egy nagyon kedvelt karakterré vált. Bár nem voltam az olvasás elején tudatában, hogy mi is történt korábban vele, ellenben teljesen megértettem a fájdalmát, és együtt tudtam vele érezni.

Sienna Cole a regényeiben tökéletesen kidolgozott, egyedi személyiségeket alkot. Lehet az kedves, szerethető karakter, vagy épp egy ellenséges jellem, mégis azt fogod érezni, hogy szenzációsan bele illik az adott történetbe. Most sem voltam ezúttal másképp, és nem csak a főszereplőkre gondolok.
A mellékszereplők is igen nagy hangsúlyt kaptak a Reményszimfóniában. Ugyanis visszagondolva, akármelyik résztvevő személyét vizsgálom meg, mindegyik karakter hozzájárul a történet alakulásához. Minden szereplő kapott egy kis szeletet, mellyel hozzájárulhatott a végkifejletthez. Ez is hozzátett ahhoz, hogy ennyire elnyerte a tetszésemet a regény.

Hans

A könyv befejeztével úgy éreztem, hogy ez nem csak a remény szimfóniája volt, hanem az érzelmeké is. Olyan precizitással játszott az érzelmeimmel a regény, mintha csak egy hangszer lenne. Lágyan elindult a történet, majd lassan, de mégis folyamatosan kibontakozott a bonyodalom, ahol az érzelmek a tetőpontjára értek. Talán azért érzem azt a könyvvel kapcsolatban, mintha egy klasszikus zenemű lenne, mert olvasás közben nagyon sok zenét hallgattam több nevesebb klasszikus zeneszerzőtől. Sose szoktam ilyen műfajú zenéket hallgatni, azonban ez a regény azt éreztette velem, hogy szükségem van rá. Főképpen a befejezést követően.
Bár, mikor az utolsó sort is elolvastam, úgy éreztem, hogy számomra valami hiányzik. Nem keltette bennem a teljesség érzését, túl gyorsan lett vége. Azonban kellett egy kis idő számomra, mire megértettem, hogy így volt tökéletes. Voltak olyan szavak, melyeket nem kellett leírnia az írónőnek, mégis éreztem, hogy ott vannak lezárásként. Ellenben így a szerző egy reményt ad az olvasóknak arra, hogy mindenki a saját érzéseinek megfelelően zárja le a Patrick és Carla történetét.

Mindenképpen ajánlom elolvasásra ezt a regényt azok számára, akik szeretik a lehengerlő és ámulatba ejtő romantikus regényeket.

Álomgyár, 2018

Légy részese te is az érzelmek szimfóniájának Sienna Cole regényével!

Ha szeretnéd te is elovlasni a regényt, csak KATTINTS IDE!

 

A képek a "Sienna Cole - a kulisszák mögött" Facebookból származnak. 

Ha te is szeretnél az írónő facebook csoportjának tagja lenni, csak KATTINTS IDE!