Harriet Tyce: Vérnarancs | Könyvajánló

Külföldön, a megjelenés előtt, hatalmas lelkesedéssel várták Harriet Tyce bemutatkozó regényének, a Vérnarancsnak a debütálását. A könyv elolvasása után számomra is világos lett, hogy miért.

Zseniális történet, mely teljesen felkavart érzelmileg. Imádtam a regényt!

Először szeretnék pár szót ejteni a borítóról. Gyönyörű köntösbe öltöztették a művet. A magyar kiadásnál megőrizték az eredeti designt, sok országhoz hasonlóan. Sikerregényeknél számomra ez mindig egy külön jó pont. Mindemellett figyelemfelkelő. A regény olvasásakor sokáig nem értettem, hogyan kapcsolódik a borító a tartalomhoz, de a történet végén összeállt a kép, és minden értelmet nyert.

A történettel az elején kicsit döcögősen haladtam. Számomra a kezdést megnehezítette a tőmondatok használata. Magyar szerzők után, akiknek történeteit bő, összetett mondatokban olvashatjuk, picit egyszerűnek tűnt Harriet Tyce regénye. (Azonban szerencsére csak az elején éreztem így.)

Körülbelül majdnem a regény egyharmadához érve indulnak be igazán az izgalmas részek. A hosszabb bevezető főként arra szolgált, hogy alaposabban megismerhessük Alisont, és  hogy milyen életet is él. Az írónő a történet során egy olyan női karaktert alkotott meg, akivel kezdetben nem szívesen azonosultam. Felnőtt létére teljesen úgy viselkedett, mint egy engedettlen kamasz, aki meg sem próbál tudomást venni kötelezettségeiről, csak az érdekli, hogy jól érezze magát. Ugyanakkor mégis felelősségteljesen, és precízen végzi a munkáját. Ámbár teljesen úgy látszott a mű kezdetén, hogy Alisonnak minden magadatott, ami a boldog élethez szükséges, lassan bebizonyosodott, hogy nem minden olyan valójában, mint amilyennek elsőnek tűnt. 

Kedvenc szereplőt a történetből nem tudnék választani. Azonban egyáltalán nem azért, mert nem kedveltem meg senkit. Oka a döntésképtelenségemnek, hogy az összes szereplő kettős érzéseket keltett bennem. Volt, akit az elején nagyon szerettem, azonban a könyv végefelé haladva egyre több dühöt váltott ki belőlem a karaktere. És ugyanez fordítva is.

Hihetetlenül élveztem a könyv lapjaiba bújva elmélyedni az eseményekben. A történet tökéletesen éreztette a nyomasztó hangulatot, mely csak még élvezetesebbé tette az olvasást. Olykor a romantikus regények után vágyom valami másra, egy kis kikapcsolódásra. Ettől a regénytől megkaptam minden. Rengeteg fordulatot rejt a történet, mely a legváratlanabb pillanatokban következtek be. Kiszámíthatatlan, lehengerlő regény, melyet mindenképpen a thriller rajongóknak el kell olvasniuk!
Az eseményeket nem nevezném pörgősnek, azonban egy percig sem unatkozhatunk olvasás közben. Sosem tudhatjuk, hogy minden az-e, aminek látszik.

Ha kedved támad egy izgalmas thrillerhez, mindenképpen szerezd be te is a Vérnarancsot!

Megveszem!

Cím: Vérnarancs
Szerző: Harriet Tyce
Kiadó: Álomgyár kiadó
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 366
⭐⭐⭐⭐

Fülszöveg:

Alisonnak mindene megvan. Odaadó férje, imádnivaló kislánya, felfelé ívelő karrierje – épp most kapta meg az első gyilkossági ügyet, amiben a védelmet képviseli. De nem minden az, aminek látszik.Csak még egy éjszaka, és véget vetek az egésznek.Alison túl sokat iszik, elhanyagolja a családját, és viszonya van egy kollégájával, aki feszegeti a határokat, amelyeket Alison már nem képes elviselni.Megtettem. Megöltem őt. Le kellene, hogy csukjanak.Alison ügyfele nem tagadja, hogy megkéselte a férjét. Be akarja ismerni a bűnösségét. De valami nem stimmel a történetében. Ha Alison megmenti ezt a nőt, az az első lépés lehet, hogy saját magát is megmentse.Figyellek. Tudom, mit csinálsz.De valaki ismeri Alison titkait. Valaki, aki azt akarja, hogy megfizessen, és aki nem áll meg addig, amíg Alison mindent el nem veszít.Egy felzaklató, ugyanakkor lenyűgöző történet a félelem erejéről, a vágyról, a féltékenységről és az árulásról, szerelemről és gyűlöletről.

A Vérnarancs Harriet Tyce nagyszerű bemutatkozó regénye, mely meglepő, új hangot hoz az olyan pszichológiai thrillerek világába, mint amilyen a Bujdokló szenvedély vagy a Holtodiglan.